Kiralyhelmec1 Kiralyhelmec2 Kiralyhelmec3 Kiralyhelmec4 Kiralyhelmec5

Az idei napközi gyerektáborra július 3-7. napokon kerül sor a gyülekezeti otthonban, illetve annak udvarán, amelyre szeretettel várjuk a gyülekezethez tartozó 6-12 éves gyerekeket. A tábor napjaiban 8:00-15:00 óra között várjuk a gyerekeket, akikkel délelőttönként a Biblia történeteiben – idén Dániel könyvének alapján a hűség témájában – mélyülünk majd el, illetve dolgozzuk fel korcsoportonként a napi üzenetet; az ebédet követően pedig kézműves foglalkozásokkal és csapatjátékokkal töltjük az időt. A táborról bővebb felvilágosítás a lelkészi hivatal elérhetőségein kérhető; jelentkezni is ez elérhetőségeken, vagy személyesen lehet. A táborba való jelentkezés az ebéd bebiztosítása céljából szükséges, amit 2017. június 25-ig lehet megtenni. A Koinonia jótékonysági alap támogatásának köszönhetően a Királyhelmeci Református Egyházközséghez, vagy annak leányegyházközségéhez és szórványához tartozó gyermekek számára a tábor ingyenes. 

 

Az új esztendő első napja a királyhelmeci református gyülekezet életében is ünnepnap volt. Mindenekelőtt azért, mert január 1-je 2017-ben vasárnapra esett, a napra, amelyre nem csak a nyugalom napjaként tekinthettünk, hanem Jézus Krisztusunk halálból való feltámadásának a napjaként is. A királyhelmeci reformátusság ezen a napon a győzedelmes Krisztusáért való hálaadás mellett az Úr Isten vezetését is kérte az új esztendőben, és egyben a reformáció jubileumi évének nyitányaként egy új úrasztali Biblia elhelyezésére és egy emléktábla bemutatására is sor került. 
 
A délelőtti istentisztelet kezdetén Molnár István lelkipásztor a reformáció eseményeire emlékezve utalt arra, hogy öt évszázada annak, hogy Luther Márton a Bibliát olvasva rátalált a kegyelmes Istenre, s rámutatott az akkori egyház téves tanításaira, valamint a Szentírás igazságára. Őt követte a reformátorok egész serege, akik valamennyien felismerték, hogy egyedül a Szentírás lehet életünk zsinórmértéke és istenismeretünk kiindulópontja, megértették, hogy csak kegyelemből élünk, hit által van üdvösségünk, s kizárólag Jézus Krisztus által lehet bűnbocsánatunk és örök életünk. Hangsúlyozta, hogy a reformációra gondolva, az önmagunk ünneplése helyett inkább a hála legyen a szívünkben, hiszen hálásak lehetünk Istennek azért, hogy Szentlelke által megérintett személyeket, akik vállalták a konfliktusokat, az üldöztetést, a hátratételt, sok esetben még a kínzást és a halált is csak azért, hogy Isten igéje érvényesüljön, hogy azt ne lehessen eltakarni, összemosni, félremagyarázni. És hálásak lehetünk Istennek azért is, hogy Királyhelmecen is van „csillagos templom”, református gyülekezet, mert az elmúlt évszázadokban mindig voltak olyanok, akiknek az életében, szívében Isten igéje volt a hangsúlyos, a meghatározó – mondta a lelkipásztor. Majd szólt arról, hogy amikor gondolkodni kezdtek, hogy miként lehetne a reformáció üzenetét hangsúlyossá tenni, akkor arra jutottak, hogy mivel a reformáció örök érvényű üzenete Isten igéjében van, ezért nincs másra szükség, mintsem Isten igéjét hangsúlyozni. Ma, 500 évvel a reformáció elindulás után sincs másra szükség, mint arra az Írásra mutatni, ami hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. Ezért is helyezünk el a reformáció jubileumi évében egy új, gyülekezetünk számára egyedi kötésben készített aranymetszésű Bibliát az úrasztalán. Ez a Biblia újfordítású, korunk emberének nyelvezetén szól korunk emberéhez, mert hisszük, hogy Urunknak a mai ember számára is van szava, új életre vezető üzenete – fejezte be gondolatait a lelkész. 
Az alkalom ünnepélyességét emelte, a Szentírás fontosságát hangsúlyozta Fazekas Erzsébet szavalata. Ezt követően az istentisztelet a megszokott rendben folytatódott. Az igehirdetés szolgálatát Molnár István végezte, aki a 34. zsoltár alapján tolmácsolta az Úr bíztató újévi örömüzenetét a gyülekezet felé. 
A záró éneket megelőzően Molnár Elemér köszöntötte az úrasztalától a gyülekezetet, majd bemutatta azt az emléktáblát, amit a reformáció emlékéve kapcsán készíttetett a gyülekezet. Beszédében kérte a gyülekezetet, hogy a Ferenc György fafaragó által készített emléktábla szolgáljon jelként, figyelmeztetésként, de ugyanakkor bátorításként is a mostani és a jövőbeli nemzedékek számára az ősök hitének megtartására, Jézus Krisztushoz való ragaszkodásra. Az emléktábla alapja nyolcágú csillagot formál, amely csillag a reformátusság egyik meghatározó jelképe. Ebbe a csillagba lett belefaragva a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház címerpajzsa, hiszen az Úr minket ebbe az egyházba helyezett, hogy ebben ismerjük meg életünk uraként, megváltójaként Jézus Krisztust, itt éljük meg hitünket, ebben az egyházban, közelebbről ebben a királyhelmeci gyülekezetben gyakoroljuk vallásunkat – fogalmazott a lelkipásztor. A táblán még a címer „Légy hű mindhalálig” vezérigéje és az 1517 -2017 évszámok szerepelnek utalva a reformáció évére, valamint az új esztendőre, ami sokak életében válhat a személyes reformálódás, az Isten felé fordulás esztendőjévé. Az ünnepi istentiszteletet követően a gyülekezeti tagok közelebbről is megtekintették az egyházközség új úrasztali Bibliáját és az emléktáblát, ami a gyülekezeti otthonban lesz elhelyezve. 
Egy évvel ezelőtt jótékonysági koncert volt a királyhelmeci református templom orgonájának megújítására, amely koncerten a királyhelmeci Művészeti Alapiskola diákjai és tanárai léptek fel. Az orgona felújítására év elején kerülhetett sor, amely a felújítást végző kolozsvári szakember, Pozsár Róbert koncertjével lett a gyülekezet használatába átadva. A felújítás óta szolgálja a rendeltetési célját, vagyis a gyülekezet istentiszteleti alkalmain az éneklést segíti. 
 
A hangszerek királynőjének nevezett orgona advent harmadik vasárnapján újra koncert keretében szólalhatott meg, ám ezúttal Varga Szabolcs, a gyülekezet ifjú kántora játszott zömében karácsonyi darabokat. Szabolcs gyerekkora óta a királyhemeci zeneiskola növendéke, s most már a képzés második ciklusában tanul. A gyülekezeti kántori szolgálatba néhai Dobos Gyula, a gyülekezet egykori kántora vezette őt be, tanítgatta, s ismertette meg vele a hangszert, de a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban szervezett kántorképző táborokban is sokat fejlődhetett ezen a téren. Azonban mindezek mellet, vagy mindezeket megelőzően zenei ismereteit a Művészeti Alapiskola tanárainak, s különösen a most is őt oktató Mentó Erzsébetnek köszönheti, aki a koncertre való felkészülésében is segítette, mentorálta, s a darabválasztásokban, azok orgonára való átültetésében is segítségére volt az ifjú növendéknek.
Az adventi orgonakoncerten Molnár István helyi lelkipásztor köszöntötte a jelenlévőket, majd kifejezte örömét annak kapcsán, hogy a gyülekezet fiatal kántora, vállalva a felkészülést, egy adventi koncerttel ajándékozza meg a gyülekezetet, s mindazokat, akik ez alkalomra betértek a királyhelmeci református templomba. A koncert kezdetén Dubik Sonja Antoinette szavalata hangzott el, amely a karácsonyi hangulatot idézte meg a templomban. Az orgonajátékok között elhangzó igeszakaszok, ugyancsak a Megváltó megszületésére, az emberré lett Istenre, és az általa elhozott üdvösségre irányította a figyelmünket. A zenei darabok között több ismert karácsonyi ének is elhangzott, és voltak az énekeskönyvből ismert dallamok is, illetve azok korál átiratai. A koncert, az igeszakaszok, s egyáltalán a templom áhítatos csendje, mind-mind segíthették az elcsendesedést, a befelé tekintést és a felfelé nézést, az Istenre figyelést, aki úgy szerette ezt a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 
A koncert végén a lelkipásztor örömét és köszönetét fejezte ki Varga Szabolcsnak a felkészüléséért, az adventi orgonakoncertért.
E helyről is köszönjük mind neki, mind felkészítő, zenei fejlődésében is őt segítő tanárnőjének, Mentó Erzsébetnek, hogy a református templomban újra egy szép koncert valósulhatott meg. A dicsőség egyedül az Istené.  
 
Ember tervez, Isten végez – tartja a mondás, amit leginkább valamilyen sikertelen kimenetelű esemény kapcsán szoktunk említeni, de a közmondás a királyhelmeci református templom külső felújítása kapcsán is igaznak bizonyult, hiszen a gyülekezet bár későbbre tervezte a felújítás elvégzését, azonban a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumából kapott támogatásnak köszönhetően már idén sor kerülhetett a templom külső megújítására.
 
 
A királyhelmeci református templom 1787-ben lett felszentelve, s azóta szolgálja Isten itt élő templomos népének azt az igényét, hogy helye legyen az istentiszteletnek, ahol gyülekezetként tudnak Urukra figyelni, Őt énekeikben magasztalni, vagy életükhöz tőle útmutatást kérni. A templom felépülése óta sor került az épület bővítésére, többszöri javítására, amelyek sorában a legutóbbi, húsz évvel ezelőtti felújítást érdemes kiemelni. Akkor a kőlábazat lett kijavítva és a falak részbeni javítása mellett az épület újraszínezése történt meg. Azonban a vakolat – főleg az utóbbi években – egyre jobban pergett, leginkább az északi templomfal csúnyult meg és a toronypárkányok mállása indult meg erőteljesebben, de a torony nyugati falán már nagyobb falfelületekről is lehullott a vakolat. Egyértelművé vált, hogy a templom felújításán el kell kezdeni gondolkodni, hiszen a vakolat néhol bár teljesen épnek tűnt, de e helyeken is idő kérdése volt csupán a felső réteg bomlása. 
A templom külső felújítását az ablakok cseréjével kezdte a gyülekezet 2012-ben, majd a toronyablakok, zsalugáterek kicserélése következett 2013-ban. A presbitérium számolva a templomfelújítás magas költségével szükségesnek látta az erre való gyűjtés meghirdetését a gyülekezetben, ezért 2014 őszén határozat született az ún. templomfelújítási alap létrehozásáról. Az adakozás elindult, de a magas költséget sejtve nem lehetett gondolni arra, hogy már az idén megvalósulhat ez a munka, aminek a tervezettnél korábbi megvalósulását a Magyarországról érkezett 9000,- Eurós támogatás nagyban segítette. 
A felújítási munkálatokat végző magyarországi vállalkozóval történő szerződéskötést követően, június 16-án, az állványzat felállításával megkezdődött a munka. A munkálatok során a templom teljes falfelületéről, ami meghaladja a 600 m2 felületet, el lett távolítva a vakolat; a kőfalig, illetve bizonyos helyeken a tégláig letisztították a falat, s a fugákat is igyekeztek két centiméter mélységig kitisztítani. Ezt követően a fal vakolaterősítő hálóval lett ellátva, majd újravakolva, és az ezt követő simítóvakolat felvitele után speciális mikroszálas nemesvakolat került a falra. Az ablakok és a torony párkányainak bádogelemei ki lettek cserélve, a csatornavasak fel lettek újítva, az ereszcsatornák ki lettek cserélve, a stablon is új borítást és a faborítás festést kapott. A kőlábazat nem lett ugyan eltávolítva, viszont a faltól több helyen elvált betonpárkány el lett bontva és a falak szellőzésének segítésére, a templom körül, 60 cm széles és 60 cm mély árokban kavicságy lett kialakítva, melybe szellőző dréncső került. A főbejárat lépcsőzete is fel lett újítva, a kőlábazat kőbalzsammal lett lekenve, a toronyablakok festése és a bejárati ajtók felújítása is megtörtént. Meg kell még említeni, hogy a korábbi ablakcserék során a karzat, illetve a torony négy ablaka nem lett kicserélve, amire most ugyancsak sor kerülhetett. 
A felújítás során olyan hibákra is fény derült, amelyekkel nem számolt a gyülekezet. A toronyablakok mellől és az ereszcsatorna alatti párkányokból a vakolat eltávolítása után kihullottak a szétmálló téglák, amit pótolni volt szükséges, de ennél nagyobb meglepetést okozott, hogy a torony melletti tető az északi oldalon csúszásnak indult. Bár ez utóbbi problémáról a gyülekezet vezetői nem tudtak, de nyilvánvalóan nem újkeletű probléma a tetőszerkezet gyengülése, hiszen a tetőkonstrukció már korábban is megerősítésre került. A tetőzet ezen részét a mostani felújítás során újra megerősítették, a szarufákat alátámasztották abban a reményben, hogy sikerült ezt a problémát megoldani. 
Nem csupán az említett, előre nem látható és nem tervezhető feladatok okoztak meglepetést, hanem az is, ami a vakolat eltávolítása után láthatóvá vált. Mindeddig ugyanis az volt a gyülekezet sejtése, hogy a templom első bejárata a nyugati, vagyis a jelenlegi női bejárat volt, hiszen a türelmi rendelet után építhetett ugyan a gyülekezet templomot, de annak ajtaja nem nyílhatott a fő utcára, vagyis a mai főbejárat a toronnyal együtt nem készült el a XVIII. század végén. Most vált láthatóvá, hogy a templom déli részén, vagyis a parókia felőli oldalán egy szép bolthajtás van kőből kialakítva majd befalazva, vagyis valószínűsíthető, hogy itt lehetett egy bejárat, s talán ez lehetett az első, vagy az egyetlen bejárata a templomnak az építéskor.
A munkálatok során nem csak a templomkülső újult meg, hanem kis részben a templombelső is, hiszen a nyugati oldalon lévő kis cinterem újra lett festve, az említett karzaton lévő ablakcsere után a fal ki lett javítva, valamint a főbejáratnál, a templom előterében lévő fal málladozó vakolata is le lett verve és ún. szellőzővakolattal lett újra vakolva, majd festve.  
A felújítás szeptember 14-én lett befejezve, de a munkálatok végére szeptember 23-24. napokon ért a gyülekezet, amikor már a szép számú, gyülekezeti tagokból álló csoport kezdett el munkálkodni, hogy a templombelsőt és a templom körüli területet kitisztítsa, rendbe tegye. 
A királyhelmeci református templom teljes külső felújítása 42 484,35 Euróba került. Ez összeg fedezetére az említett magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumából érkezett 9 000,- Euró összegű pályázati támogatáson túl közel 11 000,- Euró céladomány, felajánlás érkezett, de a KOINONIA jótékonysági alap is 6 000,- Euró összeggel támogatta a királyhelmeci gyülekezet törekvését; az ezeken felül szükséges összeget az egyházközség saját forrásából, megtakarításaiból fedezte. 
Ember tervez, Isten végez – tartja a mondás, s a királyhelmeci reformátusok a templomuk felújítása kapcsán is megélhették, hogy az Úr terve sokszor nagyobb, mint amilyen terveket az ember szövögetni mer. A templom külsőleg újjá lett, fehér falai messzire hirdetik, hogy Istennek hajléka van Királyhelmecen, amely hajlékban mindenkinek helye van. A templomújítással is a jövőbe tekintő királyhelmeci reformátusság bízik abban, hogy az Úrnak terve van népével, s a templom szépsége nem csupán kívülről látszik, hanem belülről is, mégpedig a hívő szívű, Istent magasztaló lelkek által. 
 
 
 

A Pólyán-Szolnocska-i gyülekezet a közelmúltban fejezte be egykori tanítólakásának felújítását, gyülekezeti házzá alakítását, de már ekkor nyilvánvaló volt, hogy a templom felújításához is lassan hozzá kell látnia a gyülekezetnek. Ezt a munkát az is egyre sürgetőbbé tette, hogy a templomtorony egy részén átlyukadt a tető, s a templomhajó tetőzete is egyre jobban rozsdásodik, és a festésére nyilvánvalóan sort kell keríteni. Ezek tűntek a legsürgetőbb feladatnak, de látható, hogy a templom teljes felújítását, a külső falak rendbetételét sem lehet sokáig halogatni. Nyilvánvalóan nem kis feladat ez, főleg a gyülekezet lélekszámát figyelembe véve, de évről-évre, Urunk segítségével tudunk előre haladni, s az elkövetkező évek folyamán, apróbb lépésekkel, remélhetőleg meg tud újulni templomunk.

A pólyáni református templom külső felújítására pályázatot nyújtott be a gyülekezet, és bár a Bethlen Gábor Alaphoz benyújtott pályázat sikeres volt, de az elnyert támogatásból (1895,26 €) a legsürgetőbb feladatot, a templomtorony átfedését – annak magas költsége miatt – nem tudta elvégeztetni a gyülekezet. Így a hosszabbra tervezett felújításnak egy következő munkafázisát, a templom nyílászáróinak cseréjét végezte el a gyülekezet. A négy nagyablak, két kisebb ablak és a bejárati ajtó cseréje történt meg, amely munkálatokra szeptemberben és októberben kerülhetett sor. A vasablakokat felváltották a duplaüveges, fából készült ablakok és az elöregedett bejárati ajtó helyett is új, fából készült ajtó került a templomba. A nyílászárók cseréjét követően a külső és a belső párkányok is elkészültek, és a csere utáni kőművesmunkák is el lettek végezve az ablakmélyedésekben.

Istennek hála, egy lépéssel előbbre került a pólyán-szolnocskai gyülekezet az 1823-ban épült temploma megújításának útján. Bár még sokat kell tenni ahhoz, hogy a templom teljesen megújuljon, de remélhetjük, hogy amint eddig, úgy ezt követően is szemlélhetjük majd Urunk jóindulatát, aki az eddigiekhez hasonló módon, vagy még azon felül is megadja mind az anyagi, mind a személyi segítséget és a templom fokozatosan megújulhat. 

 

A Reformáció 500 éves jubileumára készülve, a Királyhelmeci Református Egyházközség és a Zenthe Ferenc Színház szervezésében, valamint Királyhelmec Város társszervezésével 2016. október 18-án, 18:00 órai kezdettel, a királyhelmeci Városi Művelődési Központban kerül bemutatásra Kocsis István drámája Árva Bethlen Katáról, a töretlen hitű és erkölcsű, tragikus életutat bejárt asszonyról. A XVII. századi Erdély és Magyarország híres református nagyasszonyát Isten vallatja saját sorsának alakulásáról. Árva Bethlen Kata élete megpróbáltatások sorozata, ahogy abban a korban a legtöbb hitéhez hű asszonyé az volt. Választania kellett hitbéli meggyőződése és családja, családi élete, sőt, gyermekei között. Árva Bethlen Kata példája bizonyság arra, hogy az örök érvényű emberi értékek és a hit vállalása egyetemes, megtisztulást adó kötelesség. A kitűnő író, Kocsis István olyan szerepet írt, amelyet több nagyszerű színésznő választott jutalomjátékául. Ez alkalommal, a felejthetetlen alakítást nyújtó, bársonyos hangjáról is ismert Kökényessy Ági formálja meg Bethlen Katát, aki mellett színre lép az előadásban egy titokzatos férfiú, akit Incze Máté formál meg. A szervezők szeretettel várnak mindenkit a történelmi játék királyhelmeci bemutatójára, amelyre a Reformáció Emlékbizottság támogatásának köszönhetően kerülhet sor Királyhelmecen.